Ismét egy betétdalt hoztam, méghozzá a The Prisoner of Beauty sorozatból. Azért esett erre a választásom, mert Ayunga-tól ezt már korábban meg szerettem volna osztani a blogon, csak valahogy mindig elmaradt. De most végre felkerül. :) Szerintem semmit nem kell hozzáfűzni, mert az ő neve garancia a minőségi dalra, a hangjáról nem is beszélve. A klipben is ő van, direkt ilyet kerestem.
Magányos hős - Ayunga
Ezen a világon egyedül a magány uralkodik.
Bezárva tart egy ketrecbe,
melyen az áll: "Belépni tilos!"
Büszkeség egy életen keresztül.
A magány után, mi jön még?
Ez az egész csak egy színjáték?
Ha te nem lennél, nem akartam
volna nevet szerezni magamnak.
De ha a szerelmedet elnyertem,
nem hiába vagyok legyőzhetetlen.
A magas csúcsok, amiket meghódítottam,
üres érzést hagynak bennem.
Mindent feladtam azért, hogy
kövesselek egy életen és halálon át.
Lehet, hogy a szerelem az élet igazi célja?
Miért hoz minden egyes csata
egyre csak mélyebb fájdalmat?
Sosem kaptam meg azokat a hétköznapi dolgokat,
amiket egyszer megígértél nekem.
Akkor inkább szembenézek a kardokkal,
és elesek karjaidba zuhanva, minthogy
a távoli ködös csúcsokra másznék fel.
Sötét és sivár labirintusokban rohanok.
Szeress jobban, akkor bátrabban harcolok!
Különben mi értelme ennek a végtelen életnek?
Jobb, ha csak egy vándor vagyok a világban.
Ezen a világon egyedül a magány uralkodik.
Bezárva tart egy ketrecbe,
melyen az áll: "Belépni tilos!"
Büszkeség egy életen keresztül.
A magány után, mi jön még?
Ez az egész csak színjáték?
Ha te nem lennél, akkor nem akartam
volna nevet szerezni magamnak.
De ha a szerelmedet elnyertem,
nem hiábavaló a legyőzhetetlenségem.
A magas csúcsok, amiket meghódítottam,
üres érzést hagynak bennem.
Mindent feladtam azért, hogy
kövesselek, életen és halálon át.
Lehet, hogy a szerelem az élet igazi célja?
Miért hoz minden egyes csata
egyre csak mélyebb fájdalmat?
Sosem kaptam meg a hétköznapi dolgokat,
amiket egyszer megígértél nekem.
Akkor inkább szembenézek a kardokkal,
és elesek karjaidba zuhanva, minthogy
a távoli ködös csúcsokra mennék.
Sötét és sivár labirintusokban rohanok.
Szeress jobban, és akkor bátrabban harcolok!
Különben mi értelme ennek a végtelen életnek?
Bármennyire bátor vagyok, és felmászok
a csúcsra, nem érhetek fel hozzád.
Egy pillantásod ezernyi tekintetet vonz.
Lehet, hogy a szerelem az élet igazi célja?
Miért hoz minden egyes csata
egyre csak mélyebb fájdalmat?
Sosem kaptam meg a hétköznapi dolgokat,
amiket egyszer megígértél nekem.
Akkor inkább szembenézek a kardokkal,
és elesek karjaidba zuhanva, minthogy
a távoli ködös csúcsokra másznék fel.
Sötét és sivár labirintusokban rohanok.
A világ jogai és hibái, győzelmei és vereségei,
kit érdekel, hogy mennyit érnek?
Egyedül a szerelem ad nekem olyan nagy
szabadságot, mint az égbolt a tenger felett.
Csak a te hősöd akarok lenni...