Újévi kínai lapok

Karácsonyi lapok közül a japánokról írtam bejegyzést, most az újévi lapok következnek, amit a kínaiak közül válogatok. :)

Mint kb minden országban a világon, itt is hódít a Hello Kitty. XD íme egy ilyen lap:

Változatosak a kínai lapok is, pár motívum, amit szeretnek használni: legyező, cseresznye virág, virágok, madarak, hajó, mandarin, hal (koi).

Illetve az adott évben az állatövi jegy, ami arra az évre vonatkozik. 2013 a kígyó éve Kínában, tehát népszerűek a kígyós lapok.

Több fajta lap vegyesen:

Dalfordítások - kínai, thai -

 

Ebben a posztban fogom összegyűjteni a dalfordításokat, hogy legyen róluk egy követhető lista, illetve aki keres valamit, az itt a felsorolásban könnyebben megtalálja majd. Külön lesznek a kínai, és thai dalok. Időrend szerint fogom őket listába szedni, mindig az újak lesznek felül. Illetve jelölni fogom ha valami bl (boys love) témájú. 

Thai dalok listája: 

.... szerkesztés alatt....

Kínai dalok listája: 

.... szerkesztés alatt....

Képeslapok Japánból: Karácsony

Körülnéztem, hogy vajon milyenek Japánban az ünnepi lapok?
Természetesen, mint minden más, náluk ez is egyedi és különleges, ugyanis ők előszeretettel ábrázolják a lapokon a híres Japán helyeket, nevezetességeket, plusz, ami az ő kultúrájukra annyira jellemző: pagodák, gésák, cseresznyefa, szumo, stb.

Egy kis válogatás azokból a lapokból, amik tipikusan japán témákat mutatnak be:

The Legend of Shaolin Kung Fu

Rólam, aki jobban ismer, tudja, hogy nagyon kicsi korom óta shaolin, kung fu, karate és szamuráj fan vagyok.
Mikor gyerek voltam abban az időben volt nagy divatja a karate, kung fu és szamuráj filmeknek, így természetesen én azokon nőttem fel. :) Köszönhetően nagybátyámnak az igazi karatét is láthattam, mivel ő sokáig aktívan karatézott. Így adott volt a keleti filmek szeretete, no meg mindig vele néztem én is ezeket. :) Imádtam, amikor otthon gyakorolt, cserepeket, téglát meg fadarabokat tört ketté.

A legelső sorozat, ami máig meghatározó volt számomra, az a Kung Fu eredeti sorozata volt, David Carradine-al a főszerepben. Nem összekeverendő a 90-es években forgatott, ugyancsak az ő főszereplésével készült "Kung Fu, a legenda folytatódik" sorozattal.
Az eredeti sorozatot a 70-es években forgatták, szóval ősrégi. - fiatalabbak erre már nem emlékezhetnek, mert nagyon rég nem volt ismételve tv-ben, tudomásom szerint -
Most nem térnék ki a sorozatra, és hogy számomra miért meghatározó, miben hatott rám. - de majd lesz egy olyan bejegyzés is a jövőben valamikor :) -

A Kung Fu két sorozatán kívül nem láttam shaolin-os sorozatot, bár ebből a témájú sorozatból nem is létezik túl sok.
 
Tavaly karácsony körül találtam rá a Shaolin c. filmre (2011-es film, Andy Lau főszereplésével), azzal egy időben láttam meg egy sorozatot, ami ugyancsak shaolin-os. Rettentően tetszett az openingje, utána kerestem, hogy ez milyen sorozat, hány része van, stb, stb. Mint kiderült ez az egyik legújabb és leghosszabb kínai shaolin kung fu-s sorozat, a maga 157 részével.


 Egy kép a harmadik sorozatból:

Nagyon sok sorozat megtalálható neten, de ez pont nem tartozik közéjük. - persze, ami nekem nagyon kell, az tuti nincs, ez így szokott lenni XD -
Mostanra sikerült végül technikailag is megoldani, hogy meglegyen a sorozat, aminek nagyon örülök! :) - köszönet érte Hijikatának - Végre megnézhetem! :)

A három évad openingje:

Anno megtaláltam 4 részt a harmadik sorozatból, azt láttam és az alapján nagyon bejött, aki szereti a shaolin-os sorozatokat, filmeket, annak feltétlen ajánlom. :)

Ancient Chinese Series - kínai sorozatokról

Nem igazán voltam régen sem sorozat néző, most sem vagyok az. -  csak ha néha rám jön, de ahhoz megfelelő sorozat kell, kicsit érdekes ízlésem van XD - 
Bár néha találkozom olyan sorozat ajánlóval, ami megfog és azt mondom, hogy nekem azt látnom kell! - max ha nem tetszik nem nézem meg -
Kelet imádatomból kifolyólag ezek jó ideje már csak japán, kínai sorozatok nagyrészt. Közbe becsúszik egy koreai és taiwani is. XD - eddig szigorúan csak 1-1 darab -
Már nem is tudom, hogy kezdtem el ilyen sorozatokat nézni... azt hiszem, ahogy a japán utazásunkra készültünk és beszélgettünk mindenféle témáról, színészekről is, aztán nézelődtem neten és láttam egy fotót Kazuki Kitamuráról, ahol egész dögös szamuráj volt. :)

Meg akartam tudni, vajon honnét az a fotó? Aztán megtaláltam, hogy egy japán dorama, azaz ez pontosan taiga dráma sorozat egyik főszereplője azon a képen.
Addig egyet se láttam és nem is vonzott túlzottan, hogy keleti sorozatot nézzek. Ez, amiről szó volt, a Tenchijin, egy szamurájos, történelmi dráma. - ezt hívják a japánok taiga drámának - 
No, ebbe kezdtem bele és nem volt rossz! Kazuki Kitamura szimpatikus lett, így megnéztem, hogy még vajon miben szerepelt, milyen filmjei, sorozatai vannak. Aztán innentől egyéb kedvenc színészek és sorozatok. :)
A kínai sorozatokat cseppet később kezdtem el nézni, igazából még csak egyet láttam végig, meg van pár, amit elkezdtem nézni. - amikor épp van hozzá kedvem, meg időm -
Arra rájöttem, hogy nekem a kínai sorozatok azt hiszem jobban bejönnek, mint a japánok, bár azok is különlegesek szerintem. - legalábbis a sima magyar meg egyéb külföldi nemzetiségű sorozatokhoz szokott embernek a japán és kínai eléggé szokatlan lehet -

Kínai sorozatokból főként a wuxia és kaland, fantasy sorozatok tetszenek. Hú, meg ki ne hagyjam a shaolinos sorozatokat! :)

Legtöbb fantasy sorozat kedvencem, vagy ami videó, ajánló alapján tetszik, az ezen az oldalon megtalálható:
http://www.ancientchinese.net/

Itt van sorozat lista, galéria, videók, ismertetők, blog, fórum, meg amit az ember akar. Nagyon jól összefoglalja ezeket a sorozatokat. Lehet bőven keresgélni, nézelődni!

Két sorozatot emelnék ki, amit teljesen biztosan meg fogok nézni:

Strange Hero Yi Zhi Mei

 Chinese Paladin 3

Ha valaki kedvet kapott hozzá a videó láttán, hajrá! :)

Japán ősz

Egy kis képes szösszenet:

Itt az ősz!
Az őszi színekről eszembe jutott, hogy mikor Kanazawában jártunk, láttunk egy nagyon érdekes fát.
A lombkoronája az összes évszak színeiben pompázott, nagyon szép volt és különleges:

 

Ugyanezen fa egy másik fotóról:

A japán tetoválás története

A japán fametszetek főbb irányvonalai kétségkívül hatással voltak a szigetországban kívánatossá vált tetoválások motívumrendszerének kialakulására is. Annál is inkább, mivel a japán tetoválások legkorábbi elterjedése és a fadúcos nyomatok megjelenése közel ugyanarra az időpontra tehető. Amit ma japán tetoválásnak hívunk, az a feljegyzések alapján az 1600 és 1868 közötti Edo korszak terméke.

Korábban a japán elit ősi kínai mintára a tetoválást barbár, vad szokásnak tartotta, vagy büntetés és megbélyegzés céljából alkalmazta. Persze a vezető réteg negatív hozzáállása a már említett Edo- korszakban sem igen változott, és ebben az időszakban a tetoválást már szigorúan bűntették is. Az ekkor hatalmon lévő Tokugawa-rezsim ugyanis kifejezetten konzervatív politikát folytatott. Filozófiai eszméit, a konfuciánusi gondolatokra építette s mivel ez tiltotta a tetoválást, a japán katonai kormány ezen eszmék átvételével ugyanazon alapelvek mellett tette le a voksát. Ezekben az években annyira komolyan gondolták a tetoválás és a bűnözés elválaszthatatlanul összekapcsolódó voltát, hogy kimondták fölötte az ítéletet, mely szerint „szétzúzza a közmorált” és így rövid úton be is tiltották a bőrrajzokat.

Hogyan lehetett mégis ez a korszak a japán tetoválás bölcsője? A válasz talán éppen ennek a népnek a múltjában keresendő, mert ahogy az évszázadok során számtalan alkalommal bizonyosságát adták kivételes lelki tartásuknak, a szóban forgó tilalmak esetében is képesek voltak saját kormányuk akaratával szembehelyezkedni.

Persze itt nem az elithez tartozó társadalmi rétegekről beszélünk. A tetoválás ezekben az időkben főként plebejus gyakorlattá vált, olyanok alkalmazták és használták, akik a perifériára szorulva, egyfajta ellenállásként viselték magukon, nemtetszésüket fejezve ki a Tokugawa-rezsimmel szemben. Ezek mellett fontos érv volt a társadalom kiváltságaitól elidegenített, kegyvesztett harcosok maradék büszkeségének a megőrzése is, mely ezekben az esetekben méretes tetoválások formájában fejezhette ki mindazt, amit a harcos elért, véghezvitt élete során, de amiről ugyanakkor le is kellett mondania. Ez a bőrébe vitt mintákból mindenki számára nyilvánvalóan kiderült.

Nyomon követhető, ahogy az idő múlásával az egyszerű pontjelölésektől elindulva a gyakran csupán írásjelekből álló, vagy egyszerű képi tartalommal bíró jelzéseken át fokozatosan eljutunk a teljes testet betöltő figurális ábrákat megjelenítő, műalkotásszerű tetoválásokig.

A fejlődési folyamat megértéséhez magyarázataként meg kell említenünk, hogy az évszázados tiltásokból fakadóan a japán elit és az átlag társadalmi rétegek számára a tetoválás sosem volt választható alternatíva, inkább szigorú tabuként testesítette meg a tilos fogalmát. Ezért bizonyos idő után, ahogy a művészeti ág mindinkább virágzásnak indult, a tetoválás mellett döntők körében nem volt már igazán kulcskérdés a diszkrét, elrejthető minták választása, mert aki tetováltatott magára, az önként lépett át egy képzeletbeli vonalat és ezen a határon túl alapjában véve már lényegtelen volt, hogy egy aprócska pillangó vagy egy bonyolult egész testet betöltő tetoválás kerül-e a bőrére.

Ennek köszönhető, hogy a XVIII. századtól Japánban a tetoválás fejlődése egyre inkább a teljes testre kiterjedő, képekben gazdag tetoválások felé mozdult el.

Érdekes momentum, hogy a japán tetoválás fejlődése szorosan kapcsolódik egy kínai irodalmi műhöz, név szerint a Shui-hu Chuanhoz. Ez egy banda történetét meséli el, akik szembe szálltak a korrupt kormánnyal és a társaság valamennyi tagja tetoválva volt. Ez a könyv a XVIII. században jutott el Japánba és érthetetlen módon a Tokugawa-cenzorok nem tiltották be a művet. Japán nyelvre fordítva 1727-ben jelent meg az első tíz kötet, majd a következő tízet 1759-ben adták ki Shuikoden címmel. A kiadványokban szereplő fametszeteken látható tetoválások hatást gyakoroltak a korabeli bőrrajzok kinézetére, annál is inkább, mivel a nyomatokat illusztráló mesterek gyakran maguk is tetováltak. A mai japán tetoválások képi megjelenítési stílusa ezeknek a művészeknek és legfőképpen Kuniyoshi munkáinak a hatását viselik magukon.

Az Edo-korszak tilalmakkal teli világában érdekes, elfogadott kuriózumnak számított a tűzoltók körében elterjedt tetoválási láz. Az ő munkájuk, az említett Shuikoden-regény szereplőinek hősies tetteihez hasonlított, hiszen az Edo és Osaka városokban álló házak fából épültek és könnyen lángra kaptak, így a tűzvész gyakori jelenség volt.

Egy másik jellegzetes társaság, akiket nem hagyhatunk figyelmen kívül, a jakuza fogalomkörébe tartozó vándor szerencsejátékosokból álló csoport, őket már a kezdetektől a bátor, vagány viselkedés, a törvényekkel való szembenállás és a tetoválások jellemezték. Manapság ha jakuzákról beszélünk, valami sötét, titkos és veszélyes társaság sejlik fel bennünk, amit képzeletünk szorosan összekapcsol az olasz vagy amerikai maffiával. Persze ez a kapcsolat nem a véletlen műve és nem is csupán élénk fantáziánk szüleménye, de a számtalan bandaháborúnál és brutális gyilkosságnál, mely az évszázadok során a számlájukra írható, minket mégis jobban érdekelnek a tetoválásaik.

Ez a csoport régen és ma is önmagában testesíti meg a tetoválás ideálját. A tetoválás fájdalmas, így bizonyítéka a bátorságnak. A tetoválás tartós, így bizonyítéka az egész életen át tartó hűségnek a klán felé. A tetoválás illegális, ezért egész életre szólóan törvényen kívülivé teszi viselőjét.

1867-ben az utolsó Tokugawa-shogun lemondott, a tetoválás elleni törvényeket újraszabályozták és ezekben az időkben a tetoválóművészek engedélyt kaptak, hogy nyugati embereket tetováljanak, de japánokat továbbra sem volt szabad.

A legnagyobb tetoválómesterek kikötőkben alapítottak üzleteket és a külföldi tengerészek egzotikus minták iránti vágyát kielégítve virágzó szalonokat működtettek. A tetoválók persze ezután sem hazudtolták meg japán lényüket és a tiltó törvények ellenére illegálisan továbbra is tetoválták honfitársaikat. Azonban az alkalmazott kézi technikák és a választható témák a XIX. század közepétől már szinte változatlanok maradtak.

Cikk: Tattoo magazin, 2007. októberi szám

Klip: Fearless

Jay Chou - Fearless

Számomra egész különleges dal, azaz a Fearless című film betétdala, amit a stáblista alatt lehet hallani.
Először találkoztam ezzel a zenei stílussal, amit Jay Chou képvisel. Mikor láttam a filmet, kicsit meghökkenve hallgattam a végén ezt a zenét, mert a tradicionális kínai zenét a modern nyugati pop-rock, rap, hip-hop elemekkel ötvözni, hááát.... első hallásra elég meredek. XD Harmadik hallgatásra már tetszett, mostanra egyik kedvenc taiwan-i előadóm lett az úriember. :) Egyéb dalokat is hallgattam tőle és azt kell mondjam, eléggé színes egyéniség.
Még annyit annak, aki megpróbálkozik a dal meghallgatásával, hogy magas, opera hangon is énekel benne. Aki tudja, milyen egy kínai férfi opera hang, annak nem lesz furcsa, viszont aki nem tudja, miről beszélek: én előre szóltam! XD

Jet Li csak annyit szólt ahhoz, hogy Chou fogja a film betétdalát énekelni: " Gyorsabban rappel, mint ahogy az én öklöm üt!"

Fearless & Hero

Két nagy kedvenc film, ami számomra alap darabnak számít. - Persze nem mindenki lelkesedik a keleti filmekért, és nem is mindenki érti meg őket, így réteg filmeknek mondhatóak sajnos. -

Idézet a Hero c. film kapcsán:

„A kardforgatás első eredménye: a kard és gazdájának eggyé válása. Ha ez az egység megvan, akkor egy fűszál is lehet fegyver!
A második eredmény: amikor a kard a gazdája szívében létezik és független a kéztől. Akár száz lépésről is meg lehet ütni az ellenséget, puszta kézzel!
A kardforgatás végső eszménye: a kard hiánya, mind a kézben, mind a szívben! A kardforgató békéje a világgal. Megfogadja, hogy nem öl, és békét hoz az embereknek.”



Idézet a Fearless c. film kapcsán: 

"A wushunak több szintje van. Az első szint a fizikai kontaktus. Használd fel a fizikai képességeidet az ellenséggel szemben. A második szint: használd fel a tudásod, a nyelvi ismereteid, a stratégiád, mindent, amit csak tudsz, hogy elkerüld a fizikai kontaktust az ellenféllel. A harmadik: használd a tiszteletet, a hitet, a szeretetet, mutasd meg mindezt az ellenségednek. Győzd meg az ellenséged, hogy legyen inkább a barátod." - Jet Li -

Egy japán zeneszerző: Sawano Hiroyuki

Kettő kedvenc japán zeneszerzőm közül ő az egyik.

Sawano Hiroyuki 1980-ban született, Tokyo-ban. Tehát fiatal generációs zeneszerző, sőt, annyira, hogy még nálam is fiatalabb. XD
Nem tudom pontosan, de valószínűsítem, hogy hazájában keresett és az egyik legismertebb lehet, mert hosszú a mozik, tvsorozatok és animék listája, amik zenéjét ő szerezte.
Egyet kiemelnék, mert anno a sorozat miatt ismertem meg: Iryu Team Medical Dragon. Ez egy három évados, orvosos japán sorozat. Jó néhány közül az egyik, ami nagy kedvencem lett.

Ennek a sorozatnak az egyik zenéje:

Sokféle zenét komponál, a lassútól az egész rockosig, az elektromos zenétől a teljesen hagyományos szimfónikusig. Ezeket nem egyszer nagyszerűen ötvözi, amitől kapnak egy jellegzetes, Hiroyukis hangzást.
Nekem nagyon megtetszett a zenei világa, különlegesnek tartom és egyedinek. Nagyon kevés instrumentális zenét hallgatok, mert nem igazán a műfajom, az ő zenéi az egyik nagy kivétel nálam.
Véleményem szerint megérinti a lelket, amit képes művelni a hangokkal, jól bemutat érzelmeket, szinte beszélnek a zenéi, még ha nincs is bennük ének.

Ez egy filmtrailer alá is bőven megállná a helyét:

Akinek a két ajánlatom tetszett, azt hiszem több zenét is fog tőle hallgatni. :)