Ez a dal nagyon megtetszett, mikor Ayunga-ról kerestem musical témában valamit.
Tavaly decemberben Kínában, azaz pontosabban Shanghai egyik óriási színházában műsorra tűzték a Monte Cristo grófja musicalt. A főszerepet, azaz a grófot Ayunga alakítja. Nagyon látványos, és gyönyörű zenék, dalok hallhatóak benne.
Az előadást képek mutatják be, és az egyik dal szól alatta, amit egyébkét nem Ayunga énekel, de bárki is az, gyönyörű hangja van.
Régi emlékek - Bian Jiaping
Az idő úgy csorog, mint a víz.
Egymást váltják az évszakok.
Télből nyár, majd újra tél.
A lehullott vörös leveleket sodorja a szél.
Peregnek egymás után az évek.
A fű megnő, akárcsak a telihold.
A dagályt apály követi a parton.
Ragyogj, mint a tűz! A jövő végül kialszik.
A Tejút is megfagy. A szirmok elszáradnak.
A csillagok lehullanak. Minden elveszik.
A Hold is eltűnik, a virággal együtt.
A múlt soha nem hull porba.
Az emlékek megdobogtatják a szíved.
A dolgok már nem olyanok,
mint régen voltak.
A fájdalom a mélységbe ránt.
A múlt dalai mindig visszhangoznak.
Kapaszkodj az emlékeidbe!
Bár a sorsnak nem lehet ellenállni.
Mit tehetsz, ha nem tudod elfelejteni?
Ha a magányt választod, újra sötét lesz.
A végzetet nem lehet felülírni.
Az emlékek csupán álmok.
A hajó nem állhat a szél útjába.
Jobb, ha a sorsra bízzuk magunkat!
A múlt soha nem hull porba.
Az emlékek megdobogtatják a szíved.
A dolgok már nem olyanok,
mint régen voltak.
A fájdalom a mélységbe ránt.
A múlt dalai mindig visszhangoznak.
Kapaszkodj az emlékeidbe!
Az életet elvette tőled a sors.
Mi értelme van ragaszkodni hozzá?
Túl késő már tovább állni.
Végül a magány győz, és
nem lehet változtatni rajta.
Nem lehet változtatni rajta...