璀璨冒險人 - Zhou Shen

 

 

Douluo Dalu 2: Peerless Tang Sect OST

Ha már kapott egy szép ending dalt a sorozat, megpróbáltam magyarítani. Többféle angol fordítást találtam, egyik sem volt a legjobb, de kihoztam a legtöbbet belőlük. Egyébként illik nagyon az új kalandhoz szerintem. :) Zhou Shen-t pedig már valószínűleg nem kell bemutatni, aki néz kínai sorozatokat, illetve donghua-kat, filmeket, mert soknak ő énekelte eddig is a dalát. 

Egy klip a donghua-ból összevágva: 

Sima zenés verzió: 

 

 

Derűs kalandor - Zhou Shen


Milyen is ez a világ? Átkelni hegyeken,
folyókon át, mint egy álomban.
A szél korbácsolta hullámok zúgása...
Vajon mennyi idő múlva fogunk találkozni?
Vannak-e még kalandvágyó emberek?
Akik egész életüket arra áldozzák fel,
hogy káprázatos eszméiket megvalósítsák.
Kik lesznek azok, akik mélyen a szívükbe elrejtik
ezt a vágyat? S vajon mennyi időre lesz
szükség, hogy ez megnyilvánuljon?

Útközben csupa sár lettem,
és összevissza botladoztam.
Elviseltem az összes fájdalmat.
Lassan haladtam, anélkül,
hogy visszanéztem volna.
Több sebből véreztem a kanyargós úton.
Hagytam, hogy ez legyőzze a gyengeségem.
Rájöttem, hogy visszatartottam a könnyeimet.
A tehetség úrrá lesz a sebezhetőségen.

Megígérted, hogy bátrabb leszel, és
egész életen át az álmaidat követed.
Még mindig folytatni akarod?
Ellen akarsz állni a szélnek, nem hátrálsz meg?
Maradjon meg a csillogás a szemedben!
Ne félj a jövőtől! Hagyd hátra a múltat!
Annyi eszmény van, ahány alkalommal megénekelték.
A szél és a hullámok pont ilyenek az út mentén.
A fénylő táj, ami az utat övezi, velem együtt mindig elkísér.

Azt mondják, le kell hajtanod a fejed,
hogy átkelhess a közelgő homokviharon.
Azt mondják, meg kell kerülnöd
a kanyargó folyót, hogy előrehaladj.
Azt mondják, ami éget,
ahhoz nem kell nyúlni.
Ami túl messze van,
ahhoz más utat kell keresni.
Ha nem szerzed meg valaki elismerését,
az nem számít birtoklásnak.
Senki sem döntheti el,
hogyan élje az ember az életét.
Senki sem határozhatja meg az ég színét.
Senki sem él álmok nélkül,
ez csupán egy puszta hit.
Hősök egy árnnyal szemben,
egy a hétköznapok csendjéből.

Útközben csupa sár lettem,
és összevissza botladoztam.
Elviseltem az összes fájdalmat.
Lassan haladtam, anélkül,
hogy visszanéztem volna.
Több sebből véreztem a kanyargós úton.
Hagytam, hogy ez legyőzze a gyengeségem.
Rájöttem, hogy visszatartottam a könnyeimet.
A tehetség úrrá lesz a sebezhetőségen.

Megígérted, hogy bátrabb leszel, és
egész életen át az álmaidat követed.
Még mindig folytatni akarod?
Ellen akarsz állni a szélnek, nem hátrálsz meg?
Maradjon meg a csillogás a szemedben!
Ne félj a jövőtől! Hagyd hátra a múltat!
Annyi eszmény van, ahány alkalommal megénekelték.
A szél és a hullámok pont ilyenek az út mentén.
A fénylő táj, ami az utat övezi, velem együtt mindig elkísér.

Légy szenvedélyes! Ne feledd, légy bátor!
A szél feltámad. Hív téged. Mire vársz még?
Integess! Isten veled! Azért nézz még vissza!
Kövesd a szíved vágyát! Gyerünk! Valósítsd meg!
Sebeket kell szerezned, s akkor úgy
tekintenek rád, mint aki sok mindent megélt.
Emlékezz! Sírj, és ne félj, ha gyengének érzed magad!