BLACK & WHITE OST
Elővettem egy örök kedvencemet, ami - gondolom sokak meglepetésére - egy tajvani krimisorozat. Lassan 15 éves lesz, szóval nem mai csirke. Mégis azt mondom, hogy aki szereti a keleti sorozatokat és még nem látta, az feltétlenül nézze meg. Mert minden a helyén van benne, egyszerre vicces, izgalmas, de ugyanakkor sötét, komoly dolgokat is felvonultat. A karakterek - főleg a két főszereplő totál ellentétes személyiségű nyomozó - szépen kidolgozottak, szerelmi szál is van, zsebkendőt is igényel néha, mikor a néző érzelmeivel játszik a történet. Mivel már régi, akár azt is mondhatnám, hogy nagy klasszikus a keleti sorozatok nézői körében. Szóval amolyan igazi, bármikor elővehető darab.
Anno taroltak a különféle tv-s díjátadókon: Az év legjobb sorozata, Legjobb férfi főszereplő, Legjobb rendezés, Legjobb látvány kategóriákban.
Ennek a szuper sorozatnak, pont olyan jók a zenéi, mint maga a története. Már kettőt korában lefordítottam. ITT és ITT
Most egy kevésbé ismert betétdalt hoztam belőle, amit én konkrétan nagyon szeretek.
Akinek esetleg kedve támadt a megnézéséhez, utána néztem, ahova anno felkerültek a magyar feliratok, ott most is megtalálhatóak. Link: ITT
Illetve a részek raw (feliratmentes) videóit HD verzióban feltették Youtube-ra, ennek listája: ITT
(Annyi, hogy kicsit időzíteni kell a feliraton, első résznél kipróbáltam, ott pl 3 másodpercet.)
Rólunk - Picks
A zöld rizsföldeken állok,
és a távolban lenyugvó napot nézem.
Te a felhőket szemléled a kék égen.
A zene visszhangzik a fülemben,
az árnyékok meghosszabbodnak mögöttem.
A kétség egyre növekszik benned.
A kétségbeesés urrá lesz a szíveden.
Én állok elöl, és te mögöttem.
Te hallgatsz, én beszélek...
Nem mozdulok, te sem mozdulsz.
Nem beszélsz, így nem értelek.
De sosem mondod el könnyen,
hogy mire gondolsz.
Miért nézek mindig másfelé.
Én állok elöl, és te mögöttem.
Te hallgatsz, én beszélek...
Nem mozdulok, te sem mozdulsz.
Nem beszélsz, így nem értelek.
Tehát sosem mondod meg közvetlenül,
tudtad, hogy eljön az idő.
A saját királyságomban,
próbálom megteremteni a paradicsomot.
Te a kastélyodban vagy,
magas falat akarsz felhúzni.
A zene volt a híd köztünk.
Könnyek a dallamban...
A képzeletet felülmúló kép,
a kétségbeesés elönti a szívem.
Én állok elöl, és te mögöttem.
Te hallgatsz, én beszélek...
Nem mozdulok, te sem mozdulsz.
Nem beszélsz, így nem értelek.
De sosem mondod el könnyen,
hogy mire gondolsz.
Miért nézek mindig másfelé.
Én állok elöl, és te mögöttem.
Te hallgatsz, én beszélek...
Nem mozdulok, te sem mozdulsz.
Nem beszélsz, így nem értelek.
Tehát sosem mondod meg közvetlenül,
Tudtad, hogy eljön az idő, amikor
megfordulsz és messzire mész.
A kék ég fehér felhőkké foszlik,
és a sötétség rám borul.
Még mindig a zöld rizsföldeken állok,
és a távolban lenyugvó napot bámulom.
Minden rólunk szól, a hallgatásról,
a várakozásról, a várakozásról...
Végül nem mondunk semmit.
Még mindig a zöld rizsföldeken állok,
és a távolban lenyugvó napot nézem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése