2020. október 24., szombat

Speaking Without Thinking - Saint Suppapong

 

 

Ez a dal egy cover, tehát más az eredeti előadója. Valamikor nyár közepén jött ki, kicsit meglepett, hogy Saint pont ezt a dalt énekelte el. Persze maga a dal tetszik. :) Ez az egyike azon feldolgozásoknak, ahol jobban sikerült az újabb verzió.



A dal eredetije 2011-es, Season Five & Fucking Hero-tól: 


Meggondolatlan szavak - Saintsup


Végül mégis én voltam az, aki nem tudta megtenni.
A meggondolatlan szavakkal elüldöztelek az életemből.
Vissza jönnél hozzám? Vissza jönnél hozzám?
Megtanultam, mi a magány.
Most, hogy nem vagy mellettem.
Ó, kedves! Kedves!

Olyan, mintha a szívem még mindig utánad sóvárogna.
Minden alkalommal, mikor találkoztunk,
az olyan volt, mintha egy párt alkottunk volna.
De nem törődtem ezzel, végül ellöktelek magamtól.
Nem te voltál az, aki gondot okozott.

Végül mégis én voltam az, aki nem tudta megtenni.
A meggondolatlan szavakkal elüldöztelek az életemből.
Visszajönnél hozzám? Visszajönnél hozzám?
Megtanultam, mi a magány.
Most, hogy nem vagy mellettem.
Ó, kedves! Kedves! Hiányzol!

Néha olyan szavakat használtam, ami
nem a szívemből jött, nem úgy gondoltam.
A bocsánatkérés elmaradt, sajnálom.
Egyedül ezt a dalt énekelve
könyöröghetek, hogy gyere vissza!
Vissza akarom fordítani az időt! Meg tudom tenni?
Elég, ha megbocsátasz annak, aki elszúrta.
Nélküled bármit teszek, csak még szomorúbb leszek.

Végül mégis én voltam az, aki nem tudta megtenni.
A meggondolatlan szavakkal elüldöztelek az életemből.
Visszajönnél hozzám? Visszajönnél hozzám?
Megtanultam, mi a magány.
Most, hogy nem vagy mellettem.
Ó, kedves! Kedves! Hiányzol!

Összeszedem a dolgaid, amit magad után
hagytál, hogy kidobjam őket a szobából.
De ahhoz nem vagyok elég erős, hogy
töröljem a képeid a memóriakártyáról.
Ez olyan érzés, mint a kókusztej rambután nélkül.
A térdemre hullt könnyeim felitatom.
Elfogadtam, hogy vádlott leszek a bíróság előtt,
aki nem hallgatott a szíve szavára,
mikor kimondtam azokat a mondatokat.
Észre sem vettem, mikor távoztál.
Miért kell innom, mikor egyedül vagyok?  
Olyanok voltunk együtt, mint a borsó meg a héja.
De a számat nem fogtam be, egy állandóan
ugató kis mopszra hasonlítottam.
Szívem! Ugye tudod, hogy
amelyik kutya ugat, az nem harap?
Gyere vissza, nélküled enni sem tudok!
Csak le akarok ülni, és bámulni a fehérneműdet.
Hiába fut egy ember más után.
Előfordul, hogy csak a bánat, rossz szájíz, fájó szív marad.

Végül mégis én voltam az, aki nem tudta megtenni.
A meggondolatlan szavakkal elüldöztelek az életemből.
Visszajönnél hozzám? Visszajönnél hozzám?
Megtanultam, mi a magány.
Most, hogy nem vagy mellettem.
Ó, kedves! Kedves! Hiányzol!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése